Egyéb technológiák

Gépmozgások animációja

Hogyan lehetne a gépelemek mozgását (deformációját) láthatóvá tenni? Szemünk nem látja, mivel gyakran csupán kis, néhány tíz mikrométeres mozgásokról van szó, ill. 50 Hz vagy nagyobb frekvencián mennek végbe, amit a szemünk már nem tud követni. Megoldás a mozgásanimáció, amelyet a rezgésmérők és a számítástechnika képességei révén készíthetünk rezgésadatokból.

Az első feladatunk, hogy készítsünk egy "modellt" - tulajdonképpen egy vonalas ábrát - a bevizsgálandó gépszerkezetről, amely minden egyes szerkezeti "csomópontot" tartalmaz.

A modellalkotás szempontjai

• Csak a feltétlenül szükséges számú csomópontot vegyük fel - az ábrát a legtöbb esetben elég, ha mi értjük.
• A megalkotott modell feltétlenül méretarányos legyen - ez a későbbi elemzést nagymértékben megkönnyíti.
• A definiált mérési irányok lehetőleg egymásra merőlegesek legyenek és a gép kitüntetett irányaiba
mutassanak. (Könnyebb a mérések kivitelezése!)

Egyszerű modell (motor /jobb oldalon/ + csavarkompresszor)

Adatgyűjtési (mérési) módszerek

A mért pontok mozgásának egymással való összehasonlításához (ill. együttes megjelenítéséhez) nem csak a mozgások amplitúdója, hanem az egymáshoz viszonyított időpontja (fázisa) is elengedhetetlen.

Amplitúdó-fázis mérése triggereléssel

Gyakran a gép forgásfrekvenciájú elmozdulások érdekelnek. Ehhez az összes mérést a forgásérzékelő jelével kell triggerelni és utána a forgásfrekvenciájú rezgés amplitúdóját és fázisát meghatározni. Csomópontonként így három adatpárt kapunk, amelyek együttesen leírják a pont (egy adott frekvenciájú) térbeli mozgását. Ha valamelyik többszörös forgásfrekvenciájú mozgás is érdekel, úgy a mérések arra nézve megismétlendők.

A módszer előnye, hogy a mérésekhez nem szükséges bonyolult műszer és viszonylag gyorsan elvégezhető. Hátránya viszont, hogy egyszerre csupán csak egy (forgásfrekvenciás) - illetve műszertől függően - kettő-három kitüntetett (forgásfrekvencia-többszörös) frekvencián jutunk adatokhoz, valamint feltétlenül szükséges a triggerjel megléte a forgórészen.

Referenciajel- (kétérzékelős) módszer

Ez esetben két rezgésérzékelővel dolgozunk, amely közül az egyiket referenciának tekintjük és a mérés ideje alatt nem mozdítjuk el. A másik érzékelővel pedig egymásután rögzítjük a mérési pontok meghatározott irányaiban a rezgések fázis- és amplitúdóspektrumát. A jelek egymáshoz való időbeni viszonyítása pedig a referenciaérzékelővel mért rezgésekhez képest történik.

A módszer előnye, hogy nem szükséges a triggerjel megléte a forgórészen, valamint az, hogy nem csak egy előre definiált frekvencián jutunk animálható adatokhoz, hanem a spektrumokban szereplő minden olyan frekvencián is, ahol megfelelő a koherencia a referenciaértékekkel. A módszer hátránya a fokozott eszközigény.

VISSZA    TOVÁBB

A weboldal tartalmát szerzői jogok védik, ezért az írások, ábrák, valamint fényképek másolása, tárolása és publikációja csak a szerző előzetes írásos engedélyével megengedett.