Egyéb technológiák

Gépmozgások animációja

Hogyan lehetne a gépelemek mozgását (deformációját) láthatóvá tenni? Szemünk nem látja, mivel gyakran csupán kis, néhány tíz mikrométeres mozgásokról van szó, ill. 50 Hz vagy nagyobb frekvencián mennek végbe, amit a szemünk már nem tud követni. Megoldás a mozgásanimáció, amelyet a rezgésmérõk és a számítástechnika képességei révén készíthetünk rezgésadatokból.

Az elsõ feladatunk, hogy készítsünk egy "modellt" - tulajdonképpen egy vonalas ábrát - a bevizsgálandó gépszerkezetrõl, amely minden egyes szerkezeti "csomópontot" tartalmaz.

A modellalkotás szempontjai

• Csak a feltétlenül szükséges számú csomópontot vegyük fel - az ábrát a legtöbb esetben elég, ha mi értjük.
• A megalkotott modell feltétlenül méretarányos legyen - ez a késõbbi elemzést nagymértékben megkönnyíti.
• A definiált mérési irányok lehetõleg egymásra merõlegesek legyenek és a gép kitüntetett irányaiba
mutassanak. (Könnyebb a mérések kivitelezése!)

Egyszerû modell (motor /jobb oldalon/ + csavarkompresszor)

Adatgyûjtési (mérési) módszerek

A mért pontok mozgásának egymással való összehasonlításához (ill. együttes megjelenítéséhez) nem csak a mozgások amplitúdója, hanem az egymáshoz viszonyított idõpontja (fázisa) is elengedhetetlen.

Amplitúdó-fázis mérése triggereléssel

Gyakran a gép forgásfrekvenciájú elmozdulások érdekelnek. Ehhez az összes mérést a forgásérzékelõ jelével kell triggerelni és utána a forgásfrekvenciájú rezgés amplitúdóját és fázisát meghatározni. Csomópontonként így három adatpárt kapunk, amelyek együttesen leírják a pont (egy adott frekvenciájú) térbeli mozgását. Ha valamelyik többszörös forgásfrekvenciájú mozgás is érdekel, úgy a mérések arra nézve megismétlendõk.

A módszer elõnye, hogy a mérésekhez nem szükséges bonyolult mûszer és viszonylag gyorsan elvégezhetõ. Hátránya viszont, hogy egyszerre csupán csak egy (forgásfrekvenciás) - illetve mûszertõl függõen - kettõ-három kitüntetett (forgásfrekvencia-többszörös) frekvencián jutunk adatokhoz, valamint feltétlenül szükséges a triggerjel megléte a forgórészen.

Referenciajel- (kétérzékelõs) módszer

Ez esetben két rezgésérzékelõvel dolgozunk, amely közül az egyiket referenciának tekintjük és a mérés ideje alatt nem mozdítjuk el. A másik érzékelõvel pedig egymásután rögzítjük a mérési pontok meghatározott irányaiban a rezgések fázis- és amplitúdóspektrumát. A jelek egymáshoz való idõbeni viszonyítása pedig a referenciaérzékelõvel mért rezgésekhez képest történik.

A módszer elõnye, hogy nem szükséges a triggerjel megléte a forgórészen, valamint az, hogy nem csak egy elõre definiált frekvencián jutunk animálható adatokhoz, hanem a spektrumokban szereplõ minden olyan frekvencián is, ahol megfelelõ a koherencia a referenciaértékekkel. A módszer hátránya a fokozott eszközigény.

VISSZA    TOVÁBB

A weboldal tartalmát szerzõi jogok védik, ezért az írások, ábrák, valamint fényképek másolása, tárolása és publikációja csak a szerzõ elõzetes írásos engedélyével megengedett.