Rezgésanalízis elmélete

     Bevezetés, alapok
     Géprezgések mérése
         Rezgésmérés gépeken
         Rezgésérzékelõk
         Érzékelõcsatolás
     Egyszerû gépdiagnosztika
     Spektrumanalízis
     Eszközök kiválasztása
     Egyéb technológiák

Szakmai publikációk

Mûszerek és szoftverek

Szolgáltatások

Szakmai képzés

Aktuális idõpontok



Copyright: Rahne Eric 2007-2016
webmaster: er



Jogi nyilatkozat

A rezgések mérése

Rezgésérzékelõk

Piezoelektromos rezgésgyorsulás-érzékelõ A gépállapot-felméréshez leggyakrabban az ISO 10816 szabványban ajánlott frekvenciatartományt alkalmazzuk, amely szerint 10 Hz és 1 kHz között mérjük a rezgéssebesség effektívértékét. 3000 fordulat/perc fordulatszámon vagy ennél gyorsabban forgó gépek esetén a frekvenciatartományt 10 Hz és 2 ... 3 kHz között érdemes beállítanunk, míg lassú gépeknél (néhány 100 fordulat/perc) már 2 Hz-tõl kell a rezgéseket mérnünk. A gép fordulatszáma alapján tehát eltérõek a mérési feladatok. A tipikus ipari gépek (1500, illetve 3000 fordulat/perc) a legtöbb mûszerhez szállított - többnyire ICP kivitelû (= beépített töltéserõsítõvel rendelkezõ) piezoelektromos - rezgésgyorsulás-érzékelõkkel jó pontossággal megmérhetõk.

Ugyanolyan jól alkalmazhatók az elektrodinamikus rezgéssebesség-érzékelõk is, amelyek a lassabban forgó gépek esetén sokszor még jobbak is a piezoelektromos érzékelõknél: gondoljuk csak végig, hogy a piezoelektromos érzékelõkben a beépített szeizmikus tömeg által a piezokristályra gyakorolt erõ változására keletkezik a töltés, amelyet erõsítünk és a rezgésgyorsulással arányos jelnek tekinthetünk. Lassú mozgásoknál - bár nagy lehet a kitérés - alig van gyorsulás, így a kristályra ható erõk nem változnak, és ezért nincs töltés és jel se. A géprezgés méréséhez alkalmazott (viszonylag kisméretû) piezoelektromos érzékelõk által mérhetõ legkisebb rezgésfrekvencia 1 ... 2 Hz körül van (0,3 Hz-nél többnyire már 3 dB csillapítás lép föl). Elektrodinamikus rezgéssebesség-érzékelõ

A gyorsabban forgó gépeknél viszont a magasabb frekvenciájú rezgések méréséhez leginkább a piezoelektromos érzékelõk alkalmasak (akár 40 kHz-ig is). A nagyfrekvenciájú rezgések mérhetõségére vonatkozóan viszont azt is figyelembe kell venni, hogy e rezgések csak minél kisebb súlyú - minél magasabb sajátfrekvenciájú - elemek által követhetõk jól. Ez természetesen a méréshez szükséges érzékelõre is vonatkozik: ha nem csavarosan történik a felszerelése, a magasabb frekvenciájú rezgések méréséhez minél kisebb súlyú érzékelõt kell alkalmazni. Tartómágneses rögzítés esetén annak is minél könnyebbnek kellene lennie. (Sajnos ezzel együtt csökken a mágnes tartóereje is.) A legnagyobb gond tehát a rezgések átadása a mérendõ felületrõl az érzékelõre: az érzékelõ mechanikus csatolása döntõen befolyásolja a magasfrekvenciájú rezgések mérését.

VISSZA    TOVÁBB

A weboldal tartalmát szerzõi jogok védik, ezért az írások, ábrák, valamint fényképek másolása, tárolása és publikációja csak a szerzõ elõzetes írásos engedélyével megengedett.