Rezgésanalízis elmélete

     Bevezetés, alapok
     Géprezgések mérése
     Egyszerû gépdiagnosztika
     Spektrumanalízis
         Spektrumelemzés alapja
         Frekvenciaspektrum, FFT
         Spektrum paraméterei
         Egyensúlyozatlanság
         Görbe tengely
         Tengelybeállítási hiba
         Mechanikai lazaság
         Rezonanciajelenségek
         Szíjhajtás-hibák
         Lapátkerék-hibák
         Gördulõcsapágy-hibák
         Fogaskerék-hibák
         Villanymotorok hibai
     Eszközök kiválasztása
     Egyéb technológiák

Szakmai publikációk

Mûszerek és szoftverek

Szolgáltatások

Szakmai képzés

Aktuális idõpontok



Copyright: Rahne Eric 2007-2016
webmaster: er



Jogi nyilatkozat

Spektrumanalízis

A spektrumelemzés paraméterei

A felbontás, a spektrumvonalak száma, a frekvenciatartomány, az átlagolás és a mérési idõ olyan paraméterek, amelyeket gyakran együtt említenek, mivel szoros összefüggésben állnak egymással. A spektrális felbontás a spektrumvonalak közötti frekvenciabeli távolságot - más szóval a vonalak szélességét - jelzi. Minél finomabb a felbontás, annál jobb eséllyel választhatók szét az egymáshoz közel esõ hibajelenségek frekvenciacsúcsai. A spektrumvonalak száma a mûszer spektrális felbontóképességének egyik jellemzõje. A beállítható frekvenciatartomány ismeretében kiszámítható, mekkora a legkisebb vonalszélesség.

Ahhoz, hogy egy mûszer rögzíteni tudja a kívánt spektrumot, teljesítenie kell a jeldigitalizálással és a spektrumanalízissel kapcsolatos törvényeket. A Fourier-transzformáció kétszer annyi idõjelmintát követel meg, mint amennyi spektrumvonalat meg kívánunk jeleníteni. A kelleténél ritkább mintavételezésbõl adódó jeltorzulás elkerüléséhez viszont a Shanon-törvényt is be kell tartani, amely alapján a megjelentetni kívánt legnagyobb frekvencia minimum kétszeresével kell az idõjelet rögzíteni. A kézi mûszerek legtöbb gyártója a Shanon-tételnek 2,5-szeres frekvenciájú mintavételezés alkalmazásával tesz eleget.

Az elmondottakból adódik, hogy a spektrum méréséhez szükséges idõ a következõképpen alakul:

T(mérés) = spektrumvonalak száma x 2 / (Fmax x 2,5)

Hogy fölöslegesen ne pazaroljuk az idõnket, gondoljuk alaposan végig, hogy mit akarunk mérni, hiszen a felbontás túlzott növelése, de a túl alacsony felsõ határfrekvencia kiválasztása is meghosszabbítja a mérés idõtartamát. A felbontás (a spektrumvonalak szélessége) kiválasztásához át kell gondolni, mi lehet az adott mérõponton a két egymáshoz legközelebb esõ, de még szétválasztani kívánt hibajelenség frekvenciakülönbsége. A vonalszélesség ennek felére - még inkább ötödére - állítandó be. A felsõ határfrekvenciát pedig a mérendõ gép jellegétõl és fordulatszámától függõen kell meghatározni.

Zajcsökkentés céljából (a jel-zaj viszony javítására) több spektrumot szokás átlagolni. Matematikailag bizonyított tény, hogy ezeket a spektrumokat nem feltétlenül egymás után kell rögzíteni, hanem legfeljebb 67 százalékos idõbeni átlapolás (átfedés) esetén is információveszteség nélkül végezhetõ az adatrögzítés.

VISSZA    TOVÁBB

A weboldal tartalmát szerzõi jogok védik, ezért az írások, ábrák, valamint fényképek másolása, tárolása és publikációja csak a szerzõ elõzetes írásos engedélyével megengedett.